Royal sztorik & királyi krónikák

Tutanhamon fáraó és családja sötét titkai

2019. november 12. - nofret

A mai napig misztikum lengi körül Tutanhamont, a világ legismertebb fáraóját, akiről sírja felfedezése után csaknem 100 évvel is mindössze néhány olyan adatot tudunk, amelyekben (majdnem) biztosak lehetünk. A múlt héten nyílt kiállítás Budapesten a világhírű uralkodó kincseinek hiteles másolataiból, ám az ókori istenkirály, valamint dinasztiájának sorsa az őket körülvevő pompás tárgyak nélkül is rendkívül izgalmas,  olyan, akár egy ókori szappanopera. Összegyűjtöttem hét tényt a fáraóról, amelyek végigvezetik az olvasót ezen a különleges rokonságon, a fáraó halálának lehetséges okain és sírkamráin.  

king_tut.jpg

1. Családja vérfertőző kapcsolatai okozhatták Tutanhamon korai halálát és gyermektelenségét is

Tutanhamon családjának 10 tagján egy nemzetközi szakértői csoport 2008. és 2010. között átfogó DNS-vizsgálatokat végzett. Ezek során bebizonyosodott, amit már korábban is sejtettek, hogy Tutanhamon fáraót Ehnaton, vagyis IV. Amenhotep fáraó nemzette egyik lánytestvérének. Ez dinasztiájukban egyáltalán nem volt szokatlan, sőt, később Tutanhamon maga is egy féltestvérét, Anhszenamont vette feleségül, akinek édesapja Ehnaton, anyja pedig Nefertiti volt.

nefertiti_30-01-2006.jpg

Viszonylag kevés szó esik róla a sajtóban, de Tutanhamon sírjában két bebalzsamozott magzatot is találtak a kincsek mellett a sírkamrában, a fáraó gyermekeit. Egyikük egy legalább héthónapos leány, mellette feküdt egy még kisebb magzat. Tudósok úgy vélik, a család belterjessége ennél a generációnál már olyan szintű egészségügyi problémákat okozott, hogy Anhszenamon nem lehetett képes rá, hogy kihordja saját féltestvére gyermekeit, akik így halva születtek. Ezzel meg is szakadt a korábban dicsőséges XVIII. dinasztia, és a későbbiekben a családhoz rokoni szálakkal nem kapcsolódó hadvezérek vették át a hatalmat.

Záhi Havász , aki a DNS-vizsgálatokat akkoriban egyiptomi főrégészként felügyelte, azt írja a National Geographic magazin 2010 szeptemberében megjelent cikkében, hogy szerinte Tutanhamon egészsége egész életében ingatag lábakon állt vérfertőző családja miatt. A királynak farkastorka volt, ezenkívül súlyos mélyharapása, valamint dongalába, ez utóbbi miatt bot nélkül járni sem volt képes.

2. Vészterhes időkben lépett trónra

Tutanhamon nagyapja, III. Amenhotep idején még béke és gazdagság honolt Egyiptom földjén. Apjának, IV. Amenhotepnek, vagyis Ehnaton fáraónak azonban volt egy víziója: a régi istenségeket háttérbe szorítva Aton, a napisten kultuszát tette hivatalossá. Ez volt az úgynevezett Amarna-reform, amellyel végtelen számú embert haragított magára, főleg a régi rendszer kiszolgálóit és haszonélvezőit, a nagyhatalmú Amon-papokat, akit megfosztottak vagyonuktól és befolyásuktól. Amikor Tutanhamon (pontosabban akkor még Tutanhaton) kilenc évesen trónra lépett, a régi rendszer hívei elérkezettnek látták az időt, hogy leszámoljanak Aton kultuszával. A hatalmi harcokból  végül a régi rendszer hívei kerültek ki győztesen.

 

Ehnaton, az "eretnek fáraó" - dühöngő őrült vagy széplelkű idealista?

Az Újbirodalom XVIII. dinasztiájáról viszonylag sokat tudni, éppen Tutanhamonnak köszönhetően, akinek a sírja volt a hiányzó darab dinasztiájának ókori kirakósjátékában. 

 

gd-eg-caire-musee061.jpg

De még így is van elég hely a különböző interpretációk számára, valószínűleg éppen emiatt Ehnatont, Tutanhamon édesapját a különböző szépirodalmi művek és regények teljesen más emberként ábrázolják. Talán a leghíresebb közülük Mika Waltari Szinuhe című műve, amely a hányattatott sorsú Szinuhéról szól, aki az "eretnek fáraó" udvarában magasra emelkedik. Szinuhe felnéz az Aton-kultuszt bevezető uralkodóra, és nem látja be időben , hogy elhibázott a politikája. Ebben a műben a fáraót széplelkű idealistaként ábrázolják, akit nem ért meg környezete. Szinuhe részben a fáraó védelmezése miatt veszíti el szeretteit, és kerül száműzetésbe.  

Michelle Moran, egy fiatal francia írónő Nefertitiről szóló regényében ezzel ellentétben dühöngő őrültként, kegyetlen gyilkosként ábrázolja Ehnatont, aki a hatalom érdekében mindenen és mindenkin átgázol, végül egy meggondolatlan lépésével rászabadítja népére a "fekete halált", vagyis a pestisjárványt, és ezzel végül saját vesztét is okozza. 

 

3. Sietve temették el

Több jel is utal arra, hogy a 19 évesen, Kr. e. 1324-ben elhunyt fáraót kapkodva temették el. Az egyik, hogy külső koporsójának lábából láthatóan lefűrészeltek egy darabot, hogy beférjen szarkofágjába. A másik, hogy sírfestményein fekete penészfoltok ütköztek ki, amelyet a Királyok Völgyének egyetlen másik sírkamrájában sem lehet tapasztalni. Miután tudósok megvizsgálták a jelenséget, arra jutottak, hogy Tutanhamon sírkamráját még azelőtt lezárták, hogy a festék megszáradt volna a falakon. Restaurátorok nagy felbontású fotókat készítettek a festményekről, és azokat elemezve kiderült: olyan sietős ecsetvonásokkal festették ki a sírt, hogy valószínűleg egy héten belül végeztek a munkával. Ez azért is gyanús, mert egy fáraó sírját normális esetben évekig festik. Mivel egy egyiptomi uralkodó halála és sírjának lezárása között nem telhet el több, mint 70 nap, szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy senki nem számított a király ilyen korai halálára, sírkamrája nem volt kész, és kénytelenek voltak a még meg nem száradt festményekkel együtt lezárni a sírkamrát az örökkévalóságnak. 

4. Megpróbálták kitörölni a történelmi emlékezetből, ezért is menekülhetett meg sírja

Horemheb fáraó, aki Tutanhamon után másodikként lépett trónra, Aj vezírt követően, megpróbálta kitörölni még a nyomát is a III. Amenhotepet követő négy (egyes tudósok szerint három) fáraó, köztük Tutanhamon uralkodásának: felirataikat eltüntette, uralkodási éveiket a királylistákon a sajátjához adta hozzá.

A szakértők ugyan sejtették a turpisságot, és idővel rá is jöttek, hogy kik a hiányzó uralkodók, de mindez hozzájárulhatott ahhoz, hogy Tutanhamon sírját senki nem kereste addig, amíg Howard Carter a fejébe nem vette, hogy az elveszett fáraó nyughelyét feltétlenül meg kell találnia.

Horemheb valószínűleg éppen azzal mentette meg Tutanhamon sírját az utókornak, hogy megpróbálta emlékét elfedni: szinte teljesen épségben találták meg a 20. század elején a temetkezési helyet, amelyet csak kétszer bolygattak meg sírrablók még az ókorban. Habár a XVIII. dinasztia Egyiptom egyik leghatalmasabb és leghosszabb ideig uralkodó dinasztiája volt, Tutanhamon nem tartozott jelentős uralkodói közé. Csupán lenyűgöző kincsei miatt vált éppen ő a világ legismertebb fáraójává. 

kv62.jpg

5. Nem volt daliás a király

Elég illúzióromboló, de Tutanhamon nem volt olyan délceg, mint amilyennek a sírfestményeken és halotti maszkján ábrázolták: az ifjú királynak a legújabb kutatások szerint nőies csípője, kiálló fogai és dongalába volt, egyik lábujjából hiányzott egy csont, lábfeje egy részén pedig teljesen elhalt a csontszövet. Emiatt egész életében csak bot segítségével tudott járni. Ezt bizonyítja az is, hogy sírjából 130 teljes vagy töredékes sétabot került elő. Amint azt Záhi Havász fentebb már emllített cikkében írja: Tutanhamon volt az egyetlen fáraó, akit ülve ábrázoltak dárdavetés vagy nyilazás közben, tehát botját nem csak hatalmi jelképként használta, hanem valóban nem tudott nélküle járni. 

tut_dalias.JPG

Mivel 19 évesen hunyt el, ami még az ókorban is rendkívül fiatalnak számított, főleg egy jó körülmények között élő fáraó esetében, halálának körülményei régóta izgalomban tartják a kutatókat.

6. A legújabb kutatások szerint nem gyilkosság áldozata lett

A kutatók sokáig úgy vélték, hogy Tutanhamon merénylet, gyilkosság áldozata lett, tarkóján ugyanis lyuk tátong, és ebből arra következtettek, hogy halálát egy, a fejére hátulról mért csapás okozta. Nem lett volna meglepő ez a forgatókönyv sem, de a 21. századi technológia bebizonyította, hogy nem erről van szó. Múmiájában sok kárt okoztak a balzsamozók és a régészek is, akik először kiemelték koporsójából, és levették róla halotti maszkját – az ekkor kialakult sérülések miatt tartotta magát sokáig makacsul a feltételezés, hogy Tutanhamon halálát gyilkosság okozta. A 21. századi CT-technológia és DNS-vizsgálat azonban feltárta: a fáraó közvetve valószínűleg abba halt bele, hogy eltörte a lábát. Bal térdének törése körül ugyanis a tudósok nem találták gyógyulás nyomait. Ugyanakkor maláriafertőzésre utaló jelek voltak szervezetében, ezért azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a csonttörés gyógyításával küzdő legyengült immunrendszere - amely genetikai állománya miatt már eleve nem volt túl ellenálló - a fertőzéssel már nem tudta felvenni a harcot.

Mi a kapcsolat a Downton Abbey és Tutanhamon sírja között?

Howard Carter egyiptomi ásatásait Lord Carnarvon finanszírozta, akinek családi otthona az a Highclere Castle volt, amely a Downton Abbey című tévésorozatban magát Downton Abbey-t "alakítja".

 

highclere.jpg

 

A sorozatban annyi utalás van a Carnarvonok egyiptomi örökségére, hogy a fiktív család, a Crawley-k kutyáikat mindig egyiptomi istenekről nevezik el - az időközben elhunyt Isist Ízisz istennőről, az örökébe lépő kiskutyát pedig Tiaának, aki II.Amenhotep egyetlen név szerint ismert felesége volt, és IV. Thotmesz anyja. 

earl_carnarvon.jpg

A Highclere Castle jelenlegi lakói, a nyolcadik "Earl" és felesége, Lady Carnarvon egyébként rendkívül büszkék felmenőik Tutanhamon sírjának megtalálásában játszott szerepére, és maguk is tartanak egyiptomi kincseket falaik között, illetve hiteles másolatokat Tutanhamon koporsójáról és halotti maszkjáról. 

 

George Herbert, Carnarvon ötödik grófja 

Voir cette publication sur Instagram

Une publication partagée par Highclere Castle (@highclere_castle) le

 

 

 

7. Még lábujjait is arany fedte, sírja pedig szokatlan a többi fáraóéhoz képes

Howard Carter először egy állatfejjel díszített halotti ágyat pillantott meg, amikor betekintett Tutanhamon sírjába 1922. november 4-én a luxori Királyok Völgyében. 

 “…ahogy a szemem hozzászokott a fényviszonyokhoz, a szoba részletei lassan kiemelkedtek a homályból. Furcsa állatok, szobrok és arany – mindenhol az arany csillogása. Ebben a pillanatban – ami a többiek számára bizonyára végtelen hosszúnak tűnt – elállt a szavam a csodálkozástól, és amikor Lord Carnarvon már nem bírta tovább a várakozást, és kérdezősködni kezdett, hogy látok -e odabenn valamit, csak ennyit tudtam mondani: ‘Igen, csodálatos dolgokat”.” (Howard Carter) 

Az ágyból három is volt a kamrában, megpakolva kincsekkel teli ládákkal, körülöttük pedig órási zűrzavarban aranyozott harci szekerek hevertek. A káoszra az adhat magyarázatot, hogy régészek szerint kétszer is betörtek ide még az ókorban. A sírrablók a legértékesebbek tárgyakat azonban nem tudták magukkal vinni.

Tutanhamon fáraó sírja még egy kis jelentőségű uralkodóhoz képest is igen szerény: mindössze négy kamrából áll, amelyek közül csak egyet borítanak festmények. Ráadásul hiányoznak sírkamrájából azok a minden más uralkodósírban megtalálható falba vésett hieroglifák, azok a vallásos szövegek, amelyek az ókori egyiptomiak hite szerint elősegítik egy lélek átkelését a túlvilágra. Tudósok úgy vélik, hogy azoknak, akik sírját díszítették, kapkodniuk kellett, de az egyelőre még nem derült ki, hogy pontosan miért.  

A sírból előkerült leghíresebb tárgy Tutanhamon fáraó féldrágakő-és üvegberakásos, ámde színarany halotti maszkja, amelyet a múmiáról emeltek le. Egyes szakértők szerint a maszk először egy nőnek készült. 

tut.jpg

Az uralkodó vörös homokkőből készült szarkofágjában két egymásba helyezett, aranyozott fakoporsón belül egy csaknem 115 kilogramm nehéz, aranyból készült legbelső koporsóban nyugodott maga a múmia. A fáraó pólyáiba tetőtől talpig több rétegben ékszereket és amuletteket rejtettek, lábujjait is aranytokocskák óvták. De nem csak a múmián találtak ékszereket: a sír különböző szegleteiből előkerült több száz lenyűgöző szépségű medál, nyaklánc, karkötő, fülbevaló és gyűrű, de aranyszobrocskák és egy aranysaru is. Az egyik legkülönlegesebb tárgy, amit felhoztak a sírból, egy fából készült, aranylemezekkel borított trónszék, amely Tutanhamont és feleségét, Anhszenamont ábrázolja, amint a napisten, Aton terjeszti ki feléjük áldó kezeit.

A trón tanúsága szerint Tutanhamon nem számolt le teljesen az édesapja által bevezetett szokásokkal, legalábbis ami a művészetet illeti.

A csaknem ötezer darabból álló lelet tartalmazza a fáraó szerveit őrző kanópuszedényeket, szolgaszobrokat- úgynevezett usébtiket – és elefántcsontból, alabástromból és ébenfából készült kegytárgyak tömkelegét, valamint a túlvilági utazásra készülő uralkodó ruháit, saruit, fegyvereit, sétapálcáit, légycsapóit is. A szinte teljes épségben megőrződött kincs rengeteg információt szolgáltatott a tudósoknak az egyiptomi temetkezési szokásokról, hiszen ezeket a tárgyakat korábban csak szentélyek és sírok festményeiről ismerhették a régészek. 

Egyiptom vonzerejének nagy részét máig a Tutanhamon-kincs adja. Ha abból indulunk ki, hogy egy jelentéktelen fáraó mellé, akit sebtében temettek el, mennyi kincset és milyen kidolgozott műremekeket temettek, el sem tudjuk képzelni, milyen felbecsülhetetlen értékű műtárgyak tűnhettek el az évszázadok során a hatalmas fáraók sírjaiból.

A bejegyzés trackback címe:

https://everythingaboutthehouseofwindsor.blog.hu/api/trackback/id/tr6915302298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2019.11.14. 22:01:11

Ez nagyon érdekes volt, köszi a cikket!

nofret 2019.11.14. 22:32:48

@Könyveslány: Kedves vagy, köszönöm :)
süti beállítások módosítása