Royal sztorik & királyi krónikák

Hogyan uralkodott a Downton Abbey-be látogató királyi pár?

V. György jött rá: nem jó, ha a királyi családot úgy hívják, mint a Londont bombázó német repülőket, ezért megalapította a Windsor-dinasztiát

2019. szeptember 16. - nofret

 king_george_and_queen_mary_circa_1901.jpg

Fotó: Hopkins, J. C. 1910, V. György király és Mária királyné  

Amikor meghallottam, hogy egészestés film készül a kedvenc sorozatomból, a Downton Abbey-ből, amelynek a cselekménye ráadásul akörül forog, hogy a királyi pár meglátogatja a Crawley-családot, azt hittem, egyszerre van gyereknap, húsvét és karácsony. A filmről nem szeretnék véleményt írni ezen a fórumon, posztomnak inkább az a célja, hogy bemutassa – ha már így bedobták a köztudatba a témát – , milyen hatalmas jelentősége volt a fiktív családhoz látogató valós V. Györgynek és Mária királynénak a 20. század történetében. 

A királyi párról ugyanis nem esik sok szó a filmben, inkább az őket kísérő szolgáik állnak a  cselekmény középpontjában. Pedig bőven van miért megemlékezni róluk, nem túlzás azt állítani, hogy valószínűleg V. György mentette meg a brit királyságot a 20. század elején attól, hogy sok más európai monarchiához hasonlóan megbukjon. Egyébként a királyi pár valóban ellátogatott Yorkshire-be, de nem 1927-ben, hanem 1912-ben. Fitzwilliam gróf vendégei voltak Wentworth Woodhouse nevű palotájában, amely egyike azon kevés yorkshire-i nemesi kúriának, ami elég nagy ahhoz, hogy a királyi párt és kíséretét méltóan elszállásolják benne. Ez a látogatás inspirálta a sorozat íróját, Julian Fellowes-t. A királyi pár szénbányákat, gyárakat és öntödéket látogatott meg a környéken. De ne szaladjunk ennyire előre! 

V. György VII. Edward király második fiaként és Viktória királynő unokájaként született. Bátyja, Albert Viktor 1892-es halála után vált a trón örökösévé. Életrajzírói szerint V. György unalmas ember volt: szeretett vadászni, bélyeget gyűjteni, vitorlázni, nem élt kicsapongó életet, és nem tartott szeretőket, mint apja és később VIII. Edward néven uralkodó playboy fia – aki az egészestés filmben ugyan nem jelenik meg, de kicsapongó életmódjára van egy rövid utalás, amikor V. György megkéri Edith férjét, hogy kísérje el a wales-i herceget külföldi útjára, és próbálja meg őt kordában tartani.

A Downton Abbey-sorozat készítője, Julian Fellowes azt nyilatkozta a filmről, hogy azért veszi fel a fonalat mindössze másfél évvel az utolsó évad befejezte után, mert ekkor még a húszas évek zajlanak, és nem akart áttérni a 30-as évek zűrzavarára.

highclere.jpg

Azt természetesen nem tudhatjuk, készül-e még folytatása a mozifilmnek, de egyelőre biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy a Downton Abbey cselekményének teljes idejében V. György az uralkodó – ő ugyanis 1910-ben lépett a trónra és 1936 elején hunyt el. A sorozat első része pedig rögtön a Titanic elsüllyedése után kezdődik, tehát 1912 áprilisában. 

V. György valószínűleg dinasztiamentő lépése az volt, hogy átnevezte Windsor-házra a Szász-Coburg-Gothai házat, amelyből valójában származott. De történelmi jelentősége nem csak ebben állt, hanem abban is, hogy lefektette azokat az alapelveket, amelyek mentén II. Erzsébet máig uralkodik: első a kötelesség, csak aztán önmagunk.

Még a tacskókat is megrugdosták az angolok az első világháborúban

Legelső bejegyzésemben említettem, hogy a brit királyi család valójában német, és ezzel cseppet sem túloztam: Viktória királynő a német Hannoveri-házból származott, férje, Albert herceg pedig a szintén német Szász-Coburg-Gothai házból. V. György félig német, félig dán volt, egy csepp angol vér sem csordogált ereiben. Felesége, tecki Mária német hercegnő volt, aki akcentussal beszélte az angolt. Ekkoriban Viktória királynő leszármazottai ültek szinte minden jelentős európai trónon: V. György első unokatestvére volt II. Miklós orosz cárnak és Vilmos német császárnak is. Amikor az első világháborúban németellenes érzelmek söpörtek végig az angol társadalmon, az udvar felismerte: cselekedni kell a trón biztosítása érdekében.

„Lehet, hogy unalmas vagyok, de átkozott legyek, ha idegen." - V. György állítólag ezt válaszolta H. G. Wellsnek, aki azt írta, hogy Anglia udvara "idegen és unalmas" 

Akkoriban annyira gyűlölték a németeket a britek, akik oly' sok szenvedést okoztak nekik a csatamezőkön, hogy megtámadtak több olyan boltot is Londonban, amelynek német származású volt a tulajdonosa. Betörték ablakaikat, köveket dobáltak a kereskedőkre. Alastair Bruce angol történész – aki egyébként a Downton-sorozat és a film készítőinek is adott tanácsokat – arról beszél a Netflixen elérhető The Royal House of Windsor című dokumentumfilmsorozat első részében (Adapt or Die), hogy a németellenes hangulat csúcsán a járókelők még a német kutyafajtának számító tacskókat is megrugdosták az utcán.

A háború borzalmaitól szenvedő britek mindent utáltak, aminek köze volt Németországhoz, márpedig a legerősebb kapocs maga a királyi család volt… Akikről sokan azt gondolták, hogy titokban németbarátok. Ezt igencsak a szívére vette a csapatokat a nyugati fronton személyesen bátorító király, akinek egyik fia, a későbbi VI. György, II. Erzsébet édesapja tengerészként részt vett a jütladni csatában, és akinek felesége a fejadagok bevezetése után utasítást adott arra, hogy csökkentsék le a királyi családban felszolgált élelmiszeradagokat is. De az mindenképpen kínos volt, hogy a dinasztia neve ugyanaz volt, mint a háromüléses német bombázóké, amelyek halálos lövedékeket szórtak Londonra – a rettegett Gotha G V-k. 

gothag5.jpg

A királyi családnak tehát új brandre volt szüksége, a német nevet meg kellett változtatni. Ezért V. György felkérte Lord Stamfordhamet, magántitkárát, hogy keressen egy brit nevet a brit királyi családnak. Lord Stamfordham politikusoknak küldött leveleiben részletezi a névkeresés folyamatát, ezekből az iratokból kiderül, hogy a Plantagenet, a Stuart és a Tudor nevek is szóba jöttek, de mindet elvetették a negatív asszociációk miatt.

a_good_riddance_george_v_of_the_united_kingdom_cartoon_in_punch_1917_jo.jpg

Aznap, amikor 1917 júniusában a Gotha-bombázók ismét megszórták Londont, Stamfordham végre előállt egy névvel: Windsor. Történészek szerint tökéletes választás volt, mert ez a név biztonságot és ismerősséget árasztott, lévén, a Windsor-kastély Hódító Vilmos ideje óta állt Anglia földjén. 1917. július 17-én a király proklamációt adott ki, amelyben az uralkodói dinasztia nevét Windsorira változtatta.  Az átkeresztelkedés után más német származású, Angliában élő arisztokrata családok is megváltoztatták a nevüket: így lett a királyi családhoz közelálló Battemberg család nevéből Mountbatten (amely Fülöp herceg családneve is) a „von Teckből” pedig „of Cambridge”.

 

 

Leonard Raven-Hill karikatúrájában V. György kitakarítja a királyi családban használt német nemesi címeket 

 

Amikor 1918 novemberében véget ért az első világháború, már kilenc király vesztette el a trónját világszerte. De György és Mária november 11-én a Buckingham-palota erkélyéről integetett éljenző népének…

A Romanovok halála – a Windsorok megmenekülésének záloga

Még egy dolgot tett V. György trónja megőrzésének érdekében, amely Jane Ridley történész szerint "pragmatikus" és realisztikus, de könyörtelen döntés volt: nem adott menedékjogot a trónjáról lemondatott orosz cárnak, saját unokatestvérének, akit nem sokkal később egész családjával együtt kegyetlenül lemészároltak a bolsevikok.

20180630141944_george_v_and_nicholas_ii_in_berlin_1913.jpg

V. György és II. Miklós 1913-ban Berlinben

 

Miután 1917 márciusában lemondatták II. Miklós orosz cárt trónjáról, V. György hozzá intézett levelében azt írta: mélyen megrendítette a dolog. Az akkori átmeneti orosz kormány a brit nagykövet révén megkérdezte a brit kormányt, hogy kaphatnának-e a Romanovok menedékjogot Angliában.

Míg a királyi családot elborzasztotta a Romanovok bukása, a brit nép egy része örült neki, mert elnyomó zsarnoknak tartották a családi levelezésekben csak „Nicky”-ként emlegetett cárt. V. György különböző forrásokból olyan híreket kapott, hogy az emberek nyugtalanok, és antirojalista érzelmek ütötték fel a fejüket, ezért annak ellenére, hogy kormánya megadta volna a menedékjogot „Nicky”-nek, ő megtagadta tőle. Ez egészen a legutóbbi időkig nem volt köztudott, de Lord Stamfordham leveleiből egyértelművé vált.

Dr. Piers Brendon azt mondja a Netlfix-dokumentumfilmben, hogy V. György voltaképpen rábízta a Romanovok sorsát a történelemre, és unokatestvérét, Miklóst a kivégzőosztagra annak érdekében, hogy a Windsor-ház megmeneküljön.

romanov_csalad.jpg

Habár Miklós, Alix és négy lányuk, valamint a cárevics a jekatyerinburgi pincében lelték halálukat iszonyú körülmények között, a Romanov-család jelentős részének mégis sikerült elmenekülnie – Miklós testvéréért, Xeniáért és más rokonokért brit csatahajót küldtek a Krímre, ők tudtak távozni, és nekik megadták a menedékjogot.

 

A karizmatikus David és a dadogós Bertie a világháborúban 

A királyi pár - annak ellenére, amit róluk terjesztettek – egyáltalán nem lelkesedett a háborúért, a nép viszont annál inkább: a világégés elején, 1914-ben a fiatal fiúk még örömmel csatlakoztak a hadsereghez. 

edward_viii.jpg

1916 tavaszára azonban elfogyott a lelkesedés: V. György ekkor többször is meglátogatta a megtört harci kedvű brit katonákat a nyugati fronton, és magával vitte az igen népszerű wales-i herceget, Davidet is.

Az akkori trónörökös, a későbbi VIII. Edward (aki botrányos körülmények között mondott le a trónról 1936-ban) jóképű, magas, karizmatikus ember volt, de még az ő megjelenése sem tudta a katonák megfáradt harci kedvét feléleszteni.

Történészek szerint David szeretett walesi herceg lenni – ameddig nem jártak vele kellemetlen kötelességek. Partiról partira járt, különböző viszonyokba bocsátkozott többnyire férjes asszonyokkal, és képtelen volt megállapodni, egy alkalmas hölgyet feleségül venni. Ez a viselkedés felháborította apját, aki szerette volna, ha megházasodik. V. György ki is jelentette, hogy "miután meghaltam, ez a fiú tizenkét hónapon belül tönkreteszi magát". Igaza lett, VIII. Edward tíz hónapon belül lemondott a trónról. 

  

king_george_vi_of_england_formal_photo_portrait_circa_1940-1946.jpgMindeközben II. Erzsébet édesapja, Albert yorki herceg (későbbi uralkodói nevén VI. György) a haditengerészetnél szolgált, de ő nem karizmájával, hanem helytállásával vívott ki elismerést. Egészen más alkat volt, mint bátyja, dadogása mellett Jane Ridley történész szerint pánikrohamai is voltak, amelyek megnehezítették számára a nyilvános megjelenést.

V. György apaként hűvös és távolságtartó volt öt fiával, valamint egy lányával, és különösen ridegen bánt Piers Brandon történész szerint „Bertie”-vel, akinek dadogásáról film is készült. Állítólag idegesen förmedt rá, amikor Albert valamit hosszú ideig nem tudott kimondani.

Csak később, élete vége felé ismerte fel, hogy sérülékeny fia valójában sokkal alkalmasabb az uralkodásra, mint a mindenki által imádott David, a később lemondott VIII. Edward. 

  

V. György és Mária királyné uralkodása 

Életrajzírói szerint az uralkodó unalmas volt, de éppen ez a tulajdonsága óvta meg attól, hogy birodalmának kárt okozzon: a megmaradásra játszott, nem pedig a hódításra, nem volt arrogáns, mint unokatestvére, Vilmos császár, aki elvesztette trónját. Szakértők szerint György nem igazán szeretett király lenni, csak a napi ötszöri átöltözést kedvelte benne – ezt egy levélben vallotta be , és azt is csak akkor, ha nem modern ruhákba kellett bújnia. A királynétól is azt kérte, hogy ódivatú ruhákat hordjon, emiatt eleinte gúnyolták is társasági körökben Máriát.  

queenmaryformalportrait_edit3.jpg

A király és a királyné víziója a konzervatív családeszmény volt, de az 1910-es években megerősödő szüfrazsett-mozgalmak miatt ezzel a fiatal nők körében nem voltak túl népszerűek: ők karriert akartak és lehetőleg saját választású férjet. 

Miután Lord Stamfordham egy 1917-ben keltezett dokumentum szerint felismerte, hogy a trón megmaradása érdekében a munkásosztály szeretetét is el kell nyernie a királyi háznak egy olyan időben, amikor egymás után szűnnek meg Európában az évszázados monarchiák, azt tanácsolta, hogy a királyi pár legyen megközelíthetőbb az emberek számára, látogassanak meg bányákat, gyárakat, és találkozzanak a néppel. Ez nem esett nehezére Máriának, akinek fontos volt a jótékonykodás. Az első világháború kitörése után rögtön csökkentette a királyi család kiadásait, ételt osztott és sebesült katonákat látogatott a kórházakban, akiknek az állapota mélyen megrendítette. Lord Stamfordham ösztönzésére azonban a háború vége felé olyan helyekre is ellátogatott, ahová korábban koronás fő nem merészkedett: mukásnegyedekbe, ahol szóba elegyedett a közrendűekkel. Ekkoriban vezették be a fejadagokat is, Mária pedig utasítást adott, hogy a királyi család asztalára is csak hetente kétszer kerüljön hús, az adagokat pedig csökkentsék. A sandringhami kastélykertben termesztett zöldségek egy részét kiosztatta a falubelieknek.

Szakértők szerint míg Mária királyné ragaszkodott a gyermekeihez, bár távolságtartóan viselkedett velük, György számára azonban hatalmas támogatást jelentett felesége, aki gyakran adott neki tanácsokat, és segített megírni a beszédeit is. Az egykori tecki hercegnőt még Viktória királynő választotta ki György jegyesének. Mária eleinte félénk és visszafogott teremtés volt, bár már akkor erős volt benne a kötelességtudat. Önbizalma az első világháború után erősödött meg, amikorra a nép elfogadta, sőt, megjelenéseivel és jótékony lépéseivel kivívta az emberek tiszteletét. A királyné egyébként részben magyar volt apai nagyanyja, Rhédey Klaudia magyar grófnő révén.

Békeidőkben szeretett kilátogatni a wimbledoni teniszmeccsekre, és szenvedélyes ékszer- és műkincsgyűjtő volt. Több trónfosztott uralkodócsalád ékszereit is megvásárolta –  a többi között az orosz cári család ékszereinek egy részét is. Rengeteg festmény volt birtokában, 1924-ben pedig elkészíttette a máig a világ egyik legszebb babaházát, az úgynevezett Mária királyné babaházát. 

A húszas évek végére a király már igen súlyos beteg volt, melyet elsősorban erős dohányzásának tudtak be. Felesége szilárdan állt mellette, ápolta gyengélkedő férjét. Egy alkalommal olyannyira leromlott V. György állapota, hogy visszahívatta az éppen Kenyában tartózkodó wales-i herceget, Davidet, aki azonban megtagadta a visszatérést - történészek szerint azért, mert éppen jól érezte magát egy gyarmati tisztviselő feleségével folytatott viszonyban. Ekkor a király még felépült, és ha eddig nem is, David viselkedéséből valószínűleg megsejtette a jövőt. Azt írta naplójába: "Csak Bertie és csodálatos felesége, valamint két drága gyereke, Erzsébet hercegnő és Margit hercegnő tudnak minket megmenteni."

1935-ben a király és királyné még megünnepelte trónra lépésük 25. évfordulóját, azaz uralkodásuk ezüst jubileumát, ám 1936 januárjában V. György elhunyt.

Ez az év más okból is tragikus volt Mária királyné számára: a kötelességtudó asszonynak meg kellett élnie, hogy idősebbik fia, aki VIII. Edward néven lépett a trónra, alig 10 hónapos uralkodást követően lemondott, és a hatalmas terhet öccse, a törékeny, dadogós Bertie vállára tette. Ezt a lépését sem Mária királyné, sem Erzsébet anyakirályné nem tudta soha megbocsátani Davidnek, és gyakorlatilag száműzték Angliából Franciaországba feleségével, a kétszeresen elvált amerikai asszonnyal, Wallis Simpsonnal együtt. David éppen miatta mondott le a trónról, akkoriban ugyanis elképzelhetetlen volt, hogy elvált asszonyt vegyen el a király, aki egyben az Anglikán Egyház feje is. Történészek szerint azonban David sosem vágyott az uralkodásra, és valószínűleg Simpsonnal való házassága "kapóra jött" neki ahhoz, hogy visszautasíthassa a koronával járó terheket. A botrány után anya és fia között megromlott a kapcsolat, de Mária a VI. György néven trónra lépő Albertet mindenben támogatta, és unokái, Erzsébet hercegnő és Margit hercegnő nevelésében is részt vett.

queen_mary_with_princess_elizabeth_and_margaret.jpg

A második világháború alatt Mária királyné fia kérésére elköltözött Londonból, és a fővárostól mintegy 150 kilométerre nyugatra fekvő Badminton House-ban rendezkedett be. Itt hatalmas háztartást vitt, de folytatta jótékonysági munkáját is: rendszeresen látogatta a frontra induló csapatokat. VI. György 1952-es halálát még megérte, de unokája, Erzsébet koronázását már nem, 1953 márciusában tüdőrákban elhunyt.

A Birodalom átalakulása

V. György uralkodásának eleje és vége között a Brit Birodalom és Európa teljesen átalakult: az első világháború után a '20-as évek munkanélkülisége és sztrájkjai következtek, Írország kivált az Egyesült Királyságból, ekkoriban jelent meg a rádió – amelyet az uralkodó fel is használt, hogy szóljon népéhez – 1924-ben pedig megalakult az első munksápárti kormány Ramsey Mc Donalddal az élén.

Az 1930-as években megerősödött az indiai függetlenségi mozgalom, amelynek fejét, Mahátma Gandhit 1931-ben fogadta a király Londonban. V. Györgyöt feldühítette Gandhi öltözéke, amelyből kilógott a térde. Ez az évtized Hitler felemelkedésének ideje, egy újabb háborúra készülés időszaka. A trónörökös pedig beleszeretett egy amerikai, kétszeresen elvált nőbe, Wallis Simpsonba, amely hosszú évtizedekre eldöntötte a Windsor-dinasztia sorsát... 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://everythingaboutthehouseofwindsor.blog.hu/api/trackback/id/tr2515075308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.09.17. 11:57:18

Tök mindegy ki az angol köztársasági elnök, semmi szerepe.

Kaszas30 2019.09.17. 12:20:43

Anglia nem köztársaság hanem királyság ! És nem Anglia hanem Egyesült Királyság, United Kingdom vagy Nagy-Britannia ! Nem köztársasági elnöke van hanem királya/királynője !

Ződ2000 · http://egzostive.com 2019.09.17. 15:45:18

Érdekes poszt volt. Furcsán is alakulhattak volna a dolgok, ha akkor olyan hülyén viselkednek mint most.

Szomorú látni hogy ennyi évtized után így elgurul az angolok gyógyszere...

nofret 2019.09.17. 16:05:24

@Elveszett légionárius: Egyetértek. @Ződ2000: Én is ezen csodálkozom, amikor a brexitről szóló híreket nézem. Lehet, hogy az uralkodó rendet tudna tenni, de a kormány döntéseibe nem szólhat bele.

driopios 2019.09.17. 16:44:18

@MAXVAL bircaman közíró: A bolgár király, na az tényleg nem fontos. De főleg a bolgár parasztok!

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.09.17. 17:00:51

@Kaszas30:

Tévedsz. Anglia neve hivatalosan UK, azaz Unifikált Köztársaság. S régóta nem királyság. Csak hagyománytiszteletből ma is "király" címmel illetik a hatalom nélküli államfőt. akihez képest Áder diktátori hatalommal rendelkezik.

Secnir 2019.09.17. 18:00:28

@MAXVAL bircaman közíró:
én eddig azt hittem, hogy sötét vagy, mint az éjszaka, de most már tudom...

Mikkamak 2019.09.17. 19:51:44

Állítólag V. György még éldegélhetett volna, ha orvosa nem segíti át a másvilágra morfium injekcióval, ráadásul úgy időzítve, hogy a másnapi lapok már meg is tudják írni.

nofret 2019.09.17. 20:02:06

@Mikkamak: Valóban, igazából eutanázia volt.

Neo07 2019.09.17. 20:48:43

Jó cikk volt, érdekes információkkal.
Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a királyság intézményének megmaradása több, itt nem részletezett okból is történhetett:
1. A britek rendkívül hagyománytisztelőek.
2. Az Egyesült Királyság nem szenvedett el forradalmat, nem vesztett háborút, nem gázoltak át rajtuk idegen csapatok.
3. Szuperhatalmi státusza volt abban az időben óriási gyarmatbirodalma révén; jól tudták, hogy a királyság szétverése alapjául szolgálhat Ausztrália, Új-Zéland, Kanada leválásához. (Erre kitűnő példa az Osztrák-Magyar Monarchia, az erdélyi románok nem választották volna Bukarestet, ha nincs trónfosztás – román történész állítja!)

nofret 2019.09.17. 22:24:23

@Neo07: Azt nem írtam, hogy kizárólag a névcserén és a menedékjog elutasításán múlott a trón sorsa. Viszont a felvetés jogos, valószínűleg akkor adtam volna teljes képet, ha ezeket is megemlítem. Ugyanakkor én azt szerettem volna hangsúlyozni a posztban, hogy mi múlott V. Györgyön. Amiket felsorolsz, mind külső tényezők, az uralkodó és tanácsadói azért voltak zseniálisak, mert felismerték a veszélyeket, és elébük mentek, mertek döntést hozni. Ha nem így cselekszenek, akkor valószínűleg sokat ártottak volna saját maguknak, még akkor is, ha sok külső tényező (amely például Magyarország esetében valóban nem volt meg) őket segítette.