Royal sztorik & királyi krónikák

A Habsburgok különleges és bizarr temetkezési szokásai

2021. július 20. - nofret

A holttestek bebalzsamozása és fémkoporsóba helyezése, a szív különtemetése, kopogtatási szertartás - a Habsburgoknak idővel számos különleges temetkezési szokása alakult ki. A császári család temetkezési helyén, a bécsi kapucinuskriptában található koporsók győzelmekről és kudarcokról, szerencsés és szerencsétlen emberi sorsokról, tragédiákról és szerelmekről árulkodnak, a szarkofágokat díszítő jelképek egyszerre ábrázolják a Habsburgok világi hatalmát és túlvilágba vetett hitét. 150 családtag földi maradványai találhatóak ezen a különleges helyen, amely a látogatót 400 év európai és osztrák történelmen vezeti át. Habsburg Ottó, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse 10 éve halt meg, amire különleges gyászmisén emlékeztek Pannonhalmán július elején. Az évforduló adta az ötletet, hogy összegyűjtsem a császári család temetkezési szokásait és hogy végigvezessem az olvasót a kapucinuskripta termein. (Ha valakit esetleg csak ez a rész érdekel, ugorjon a bejegyzés végére!)

A kapucinuskripta "új" terme Fotó: a szerző 

img_20210627_170730.jpg

A hely, ahová az uralkodók is csak címeik nélkül, közönséges emberként nyerhetnek bebocsátást

A Bécs közepén fekvő kapucinuskripta 12 császár és 22 császárné valamint királyné testét rejti. Utoljára Habsburg Ottót temették itt el 2011. július 16-án, 10 éve. A létesítményt ma a mellette fekvő kapucinuskolostor szerzetesei vezetik és gondozzák. A kripta hatalmas, legalább egy óra kell a bejárására. Ha valaki elolvassa a feliratokat és elmereng azon, kik fekszenek ott, milyen viszonyban is voltak egymással, és felidézi fontosabb tetteiket vagy életüket, akkor még több idő is kell a 10 kamra felfedezéséhez. 

III. Ferdinánd (1637-57) uralkodása előtt a Habsburg-háznak nem volt állandó temetkezési helye, sem pedig berögzült temetkezési rítusai. Bár Prágában temették el I. Ferdinándot (1556-64), II. Miksát (1564-1566) és II. Rudolfot (1576-1612) is, ebből nem alakult ki hagyomány. A kripta ötlete Mátyás osztrák császár (magyar királyként: II. Mátyás hitvesének, Annának köszönhető, aki 1618-ban hagyta meg végrendeletében, hogy létesítsenek számára és házastársa számára temetkezési helyet Bécs falain belül. A végrendelet nyomán el is kezdődött a kapucinus templom és kripta építése, amit 1633-ban fejeztek be. A kriptát már 1717-ben megnyitották a látogatók előtt, ekkor VI. Károly császár, Mária Terézia édesapja elrendelte: a szarkofágok védelme érdekében állítsanak fel rácsokat, hogy a tömeg ne férjen hozzá a koporsókhoz. II. József 1787-ben megtiltotta a kripta látogatását, de utódja, II. Lipót újra engedélyezte azt. 

De még egy Habsburg sem kerülhet be a családi kriptába akárhogyan: csak akkor nyer ide bebocsátást, ha szimbolikusan leveti címeit és világi rangját, és egyszerű halandó bűnösként halad át a kapun. Ez a szimbolikus folyamat az úgynevezett "Anklopfzeremonie" vagy kopogtatási ceremónia szokása, és a Habsburg-családtagok végső nyugalomra helyezésének legfelemelőbb pillanatait adja. Amikor az adott Habsburg koporsójával a kapucinuskripta kapujához ér a temetési menet, azt zárva találja. Egy tisztviselő kopogtat a kapun, amely mögött egy szerzetes figyel, aki kiszól: "Ki van itt?" Kintről először a halott összes nevét és címét felsorolják. A válasz erre mindig az: "Nem ismerjük őt". Majd ismét bekopogtatnak. Ismét megkérdezik, ki van ott. Ekkor már csak egy rövid névvel és címmel felelnek, amire még mindig az a válasz: "Nem ismerjük őt." Végül a kopogtató alázatosan csak az elhunyt nevét mondja, és hozzáfűzi: egy szegény, bűnös ember. Ekkor feltárul a kripta ajtaja, a koporsó bebocsátást nyer. 

Rudolf trónörökös, Ferenc József császár és Sisi egyetlen fia elvileg öngyilkos lett, de halála körül még mindig sok a rejtély, tragikus életéről számos film is készült. Az egyikben megjelenik a kopogtatási ceremónia, méghozzá igen felemelő módon: 

Az első kérdésre a film szerint azt válaszolták: "Rudolf, Ausztria koronahercege, Magyarország, Csehország, Lombardia, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia, Doloméria és Illíria hercege. Az Aranygyapjas rend lovagja. A császár gyalogságának tisztje. Habsburg Rudolf főherceg." A válasz természetesen ez volt: "Nem ismerjük őt." Majd újból kopogtattak. "Ki van itt?"- kérdezték belülről. Ekkor már csak azt válaszolták: "Habsburg Rudolf főherceg." "Nem ismerjük őt" - jött a válasz. Ismét kopogtattak. "Ki van itt?" "Rudolf, egy halandó, bűnös ember." A kapu feltárult. 

A ceremónia arra emlékeztet, hogy Isten szemében mindenki egyenlő, és a hatalom, a rang itt nem fontos. 

Nyilvánosan először Magyarország utolsó királynéja, Zita temetésén lehetett látni ezt a ceremóniát: 

Habsburg Ottó, az ő fia temetése alkalmával a második kopogtatás után eltértek a hagyományoktól. Elvileg egy rövidebb összefoglalásnak kellett volna elhangoznia (ahogy az előbbi filmrészletben is van), de az ő esetében azokat a világi kitüntetéseket és pozíciókat sorolták fel, amelyeket Ottó élete során kapott és betöltött. A harmadik kérdésre már azt a választ adták, ami a bebocsátás előfeltétele. 

Bebalzsamozás, felravatalozás és a fájdalom kastélya 

A Habsburg császárok temetkezése nagy közönséget vonzott, ezáltal fontos szerepet töltöttek be a monarchia reprezentálásában, egyúttal hagyományosan a szekuláris hatalom szilárdságát, valamint a Habsburgok vallási elhivatottságát is hangsúlyozták a hozzá kapcsolódó szertartások által. 

Mark Hengerer "A Habsburg uralkodók temetkezése a 18. században" című tanulmánya szerint ugyanakkor a 18. század politikai hangulatában az uralkodóhoz kapcsolódó vallási jelképek sokat veszítettek jelentőségükből. Ez nem csak a temetésekre, hanem a koronázásokra is igaz volt, amelyekre a felvilágosodás korában már maguk az uralkodók is inkább történelmi szimbólumok felvonulásaként tekintettek, mint uralkodásuk fontos előfeltételére vagy jogi aktusra. Erre jó példa a kalapos királynak gúnyolt II. József, Mária Terézia fia, aki nem koronáztatta meg magát sem Magyarországon, sem Csehországban. A temetéseket természetesen lehetetlen volt elhagyni. 

Miután egy Habsburg-uralkodó vagy családtag meghalt, III. Frigyes idejétől (1415-1493) kezdve a 19. század közepéig szerveit higiéniai okokból eltávolították, edényekbe helyezték, és a testet bebalzsamozták. Ez a módszer nem volt olyan tartós, mint amilyen az ókori Egyiptomból ismert mumifikálás volt, csupán a temetési szertartásig volt rá szükség. Az eljárásnak nem vetették alá azokat a családtagokat, akik valamilyen járvány következtében (pl. himlő) hunytak el, mint II. József első felesége, Izabella főhercegnő. A 19. századig a szíveket a Loretto- kápolnába (ez az Ágoston rendiek templomában található) helyezték el, amelyet szívkápolnának is neveznek.  

Szívurna, a lélek, a személyiség jelképe 

A szív “hazaküldése” a kora középkorban vált szokássá, amikor valaki távoli vidéken, csatában hunyt el. Közép-Európában a 16.  században terjedt el tágabb körben a szívurnás temetkezés. A szokásban az a törekvés is megjelenik, hogy legalább a családtagok szívei egy helyen nyugodjanak, akkor is, ha sírjuk nem ugyanott van. Az Ágoston-rendi templomban több mint 50 szívurna található, temetkezési helytől függetlenül.

Nem csak a Habsburgok temetkeztek így, más nemesi családoknál is fellelhető ez a szokás, illetve a  spanyol Habsburg-ágnál is volt rá példa, utóbbiak az Escorialban létesítettek kriptát erre a célra.

A bécsi Ágoston-rendi templom kriptájának használata a monarchia felbomlásával, a Habsburgok száműzetésbe kényszerülésével megszakadt, ezután a svájci Muri kolostorban egy újat létesítettek. Itt található többek között IV. Károly és az 1989-ben Svájcban elhunyt Zita királyné szívurnája is, valamint más, az Egyesült Államokban elhunyt családtagokéi.

Habsburg Ottó szívurnája a pannonhalmi bencés apátság altemplomában halálának 10. évfordulóján, 2021. július 4-én Fotó: a szerző 

otto_sziv.jpg

Karl Vocelka történész azt mondta az MTI-nek tíz évvel ezelőtt, amikor Habsburg Ottó temetésével kapcsolatban szólaltatta meg a Távirati Iroda: kivételes, hogy Ottó szívurnája Magyarországra került. A történész úgy vélte, a gesztus a Magyarországhoz való kötődés jelzése mellett egyben az egykori Osztrák-Magyar Monarchiára való utalás is: Habsburg Ottó azt szerette volna, hogy Ausztriában és Magyarországon – az egykori monarchia mindkét fő alkotórészében – egyaránt “jelen legyen”.

A zsigerek eltávolítása és a bebalzsamozás után a holttestet felravatalozták, és három napon át bárki megtekinthette. A korábbi évszázadokban a királyi lakosztály előszobájában állították fel a ravatalt, és egy állványon helyezték el az uralkodói szimbólumokat és kitüntetéseket. A Hofburg termeit fekete drapériákkal fedték le a gyász jeleként. Később a családtagokat már a Hofburg vagy Schönbrunn kápolnáiban vagy más templomokban ravatalozták fel, ezzel a magán vagy állami termek szentelt helyekként való használata megszűnt - írja "A Habsburg uralkodók temetkezése a 18. században" című tanulmányában Mark Hengerer. De amikor még a lakosztályokban ravatalozás volt szokásban, akkor oltárokat is emeltek a holttest közelében, ahol papok, szerzetesek, kamarások, komornyikok és két közrendű ember is imádkozott egész nap. A városban a ravatalozás ideje alatt déltől délután egy óráig folyamatosan harangoztak. 

A három nap lejárta után a fémkoporsót lezárták, és éjszaka a kapucinuskriptába (Kaisergruft) vitték a Hofburghoz csatlakozó Ágoston-rendi templomon keresztül. Itt az atyák fáklyákkal várták, hogy a testet a templomba kísérjék, miután lezajlott a már korábban leírt kopogtatási szertartás. A koporsót a templom közepén helyezték el, miközben a Miserere himnuszt énekelték, majd áldást adott rá a bécsi érsek. A kriptába kapucinus szerzetesek vitték le a koporsót. Ezután újra felnyitották, hogy azonosítsák a holttestet, és a főudvarmester feltette a kérdést a kapucinus kolostor rendfőnökének: "Felismeri az elhunytban a főméltóságú főherceget/főhercegnőt vagy a mi felséges uralkodónkat?" Az atya igennel válaszolt, a főudvarmester pedig azt mondta: "Ennélfogva átadom Önnek a megboldogult X. Y. testét.” Az atya válasza így hangzott: "A legmagasabb test nálunk marad megőrzésre annak rendje és módja szerint."

Ezután a koporsót ismét két lakattal zárták le, az egyik kulcs a főudvarmesterhez került, míg a másik a rendfőnöknél maradt. A temetést akkor tekintették lezártnak, amikor a koporsó kulcsait elhelyezték a kincstárban a következő napon.  

Az uralkodók halála után számos gyászmisét, imát tartottak birodalom-szerte. Az udvarban a 16. századtól a 18. század végéig ezek a megemlékezések az új uralkodó, valamint más családtagok jelenlétében zajlottak a temetés után, és legalább három napon át tartottak.

catafalque_for_empress_anna.png

A 17-18. században jellemző volt, hogy erre az időszakra az Ágoston-rendiek templomában úgynevezett castrum dolorist, vagyis 'fájdalom várát' építettek. A díszes, alkalmi építményt allegorikus figurák, harci trófeák, címerek, kandeláberek és virágok díszítették. Hengerer szerint kevésbé a vallásosság, inkább a Habsburg-ház hatalmának demonstrálása volt a célja, valamint a monarchia legitimizálása és felmagasztalása.

Mária Anna császárné castrum dolorisa (balra) például őseit mutatta be, valamint az elhunyt császárnét és gyerekeit. 

IV. Ferdinánd császár castrum dolorisa (alul) a király felmagasztalódását jeleníti meg diadalívével és győzelmét a halál felett.

 

 

629px-castrum_doloris_ferdinands_iv_burnacini.png

A szarkofágok szimbolikája 

Ahogyan a vallássosság szerepe a 18. században, a felvilágosodás korában visszaszorult, úgy változott meg a hangulat az uralkodók halála körül is - olvasható a már fentebb említett tanulmányban. Ekkoriban a gyászt már kevésbé egy imaközösség, mint inkább egy éppen fájdalmas veszteséget elszenvedett család élte át. Egy uralkodó halálát, amit a 17. században még számos babona vett körbe - sokan ilyenkor természetfeletti jelenségeket is látni véltek-, a következő évszázadban már inkább természetes, habár szomorú eseményként értelmezték. 

Mindez a szemléletváltás nyomon követhető a kapucinuskriptában is, ahol az 1600-as évek barokk, túldíszített szarkofágjait az időben előre haladva felváltják a letisztult, minden díszt nélkülöző vagy a keresztény jelképeket kevésbé magukon hordozó koporsók. Míg korábban a feszület mint jelkép domináns volt az itt elhelyezett szarkofágokon, idővel egyre több olyan szimbólum jelent meg azokon, amelyek inkább a hatalom gyakorlását voltak hivatottak demonstrálni. A keresztény motívumok tehát a háttérbe szorultak, de sosem tűntek el teljesen., csupán megjelentek mellettük olyan jelképek is, amelyek ókori filozófiai irányzatokra, például a sztoicizmusra voltak jellemzőek, ősi élet- és halálszimbólumok mellett.  

A 17. századi koporsók között még keveset találunk feszület nélkül, ami általában a fej felőli részen szerepel, és a század végi koporsókra már koponya is kerül, ami univerzális halálszimbólumnak tekinthető.  

A Lipót-terem első néhány koporsója Fotó: a szerző 

img_20210627_164413.jpg

Ezek a koporsók még viszonylag egyszerűek a barokk termekben látható, túlburjánzó motívumokkal díszített, szinte túlzsúfolt felületű szarkofágokhoz képest. Ugyanakkor ezek sem elsősorban a hiúságnak állítottak emléket: a kellemes motívumok közé  félelmetes csontok és koponyák keverednek, ezzel emlékeztetve arra, hogy a halál mindenkire lesújt, függetlenül kortól és rangtól.  

A kriptában számos gyerekkoporsó is fekszik. A Habsburgok mindig is nagycsaládosok voltak, hatalmuk csúcsán ennek részben dinasztikus okai voltak: minél több gyermek minél több lehetőséget jelentett. Természetesen a legfontosabb a trónutódlás kérdésének rendezése volt, valamint az, hogy a trónörökös halála esetén is legyen még olyan fiú, aki helyettesítheti őt. A lányokat pedig dinasztikus kapcsolatok és politikai szövetségek kötése és fejlesztése érdekében adták nőül. Azonban a szülés nem volt veszélytelen abban a korban, amikor még nem ismerték fel a gyermekágyi láz eredetét - sok Habsburg asszony szülés közben vagy utána vesztette életét. A gyerekhalandóság is sokkal magasabb volt még akkoriban. Mária Terézia például 16 gyereket szült, és közülük csak 12 élte meg a felnőttkort. 

Egy kisgyerek-koporsónak különösen nagy jelentősége van a kriptában: Lipót János fekszik benne, III. Károly magyar király (VI. Károly császár) elsőszülött fia, aki még az egyéves születésnapját se érte meg. Az ő halála miatt kellett érvényre juttatni a Pragmatica sanctiót, vagyis a Habsburg ház női ágán történő örökösödését lehetévő tévő törvényt, hogy Lipót János lánytestvére, az azóta legendává magasztosult Mária Terézia léphessen trónra, ezzel elejét véve egy trónviszálynak. 

Kicsit visszaugorva az időben, I. József császár (1678-1711) koporsóján már érdekesen keverednek a keresztény és egyéb szimbólumok. A 18. század első évtizedeitől kezdve a szarkofágokat monumentálisra tervezték, a lényegük az volt, hogy az elhunyt uralkodó jelentőségét bemutassák, részletezve megdicsőülését, erényeit és győzelmeit. Ebben az időszakban a kereszt teljesen eltűnt a szarkofágok tetejéről, kivéve I. Józsefnél, akinek koporsóján még szerepel ez a jelkép is. 

Fotó: a szerző

img_20210627_164839.jpg

Ugyanakkor két angyal is látható rajta, amelyek közül az egyik egy medalliont tart a császár arcképével, valamint egy trombitába fúj, a másik pedig egy győzelmi koszorút tart, valamint egy kígyót, amely a saját farkába harap. 

kapuc.JPG

VI. Károly két méter magas és három méter hosszú szarkofágja fölött a barokk már teljesen átvette az uralmat. Feszület már nincs rajta, az elhunyt arcképe medallionba zárva szerepel egy allegorikus, fedetlen keblű nőalak mellett, az elrendezés kaotikus, a koporsó oldalán csatajelent látszódik, angyalok szerepelnek rajta, uralkodói szimbólumok, hadászati jelképek, zászlók, címerek, rojtok tobzódnak...

Fotó: a szerző

img_20210627_165134.jpg

Az egyetlen kijózanító dolog a kompozícióban, ahogyan koronát viselő koponyák merednek az emberre a koporsó mind a négy szögletén. Bevallom, rám a legnagyobb hatást az egész császári kriptában ez a gyönyörűen kidolgozott, semmibe meredő koponya tette a díszes, középkori, római császári koronával a fején. (Valamiért Az utolsó kereszteslovag című film jutott az eszembe róla.) 

Fotó: a szerző

img_20210627_165110.jpg

VI. Károly szarkofágjával szemben áll felesége, Erzsébet Krisztina magyar királynéé, amelyen a fátyollal leborított fejű, gyászoló nőalakok voltak a legszembetűnőbbek. 

Fotó: a szerző

img_20210627_164918.jpg

Mária Terézia és férje, I. Ferenc szarkofágja, ha lehet, még monumentálisabb, mint VI. Károlyé, és rendkívül díszes. Ezen sem található feszület, a duplaszarkofágon a két elhunyt mellszobra látható, amint egymás felé fordulnak, és közösen fognak egy jogart. Fölöttük egy kerub tart egy csillagokból álló koszorút, aki a trombitát, amellyel bejelentette a feltámadást, már félretette. 

Fotó: a szerző

img_20210627_165931.jpg

A szarkofág négy oldalán jelenetek láthatóak a két uralkodó életéből, köztük koronázásáról, valamint a Rajnán való átkelésről. Koronás koponyák is díszítik a duplakoporsót.

Nem is üthetne el jobban felséges édesanyjáétól II. József teljesen dísztelen koporsója : rézből van, és mindössze egy kereszt díszíti, még csak nem is feszület. A koporsó megjeleníti azt, ahogyan József gondolkodott egy modern uralkodó szerepéről a felvilágosodás korában. 

Fotó: a szerző

img_20210627_165826.jpg

II. József két feleségét egymás mellé helyezték a kapucinuskriptában, pedig a császár és király velük való kapcsolata már nem is lehetett volna eltérőbb: míg első feleségét, Bourbon Izabella parmai hercegnőt József imádta és bálványozta, halála, ami himlő miatt következett be, teljesen letörte, addig Mária Jozefa bajor hercegnőt, második feleségét nem szerette. Miután ő is himlőben hunyt el, József nem házasodott újra. A két nő végső nyughelye egyébként nagyon hasonlít egymáséra, ami azonban feltűnik: Izabella arckép-medallionja felett szárnyas szív lebeg, míg Jozefáén nincs hasonló. Természetesen nem biztos, hogy ennek különösebb jelentősége volt. 

Fotó: a szerző

img_20210627_170325.jpg

Ezen a közelebbi képen talán jobban látszódik: 

izabella.JPG

Érdekesség, hogy a kriptában egyetlen olyan ember maradványai fekszenek, aki nem tartozott a Habsburg-családhoz: Mária Terézia nevelőnőjéé. Karoline von Fuchs-Mollard grófnőt a császárné olyan nagy becsben tartotta, hogy itt temettette el. 

Fotó: a szerző

img_20210627_165812.jpg

Ahogy haladunk az új terem felé, át kell menni a Ferdinánd-kriptán, ahol már egészen letisztult, a mai ízlésnek inkább megfelelő szarkofágok állnak. 

Fotó: a szerző

img_20210627_170401.jpg

És elérkezünk az új terembe, valamint a Ferenc József-terembe, ahol már olyan királyok fekszenek, akiknek a tettei nem csupán halványan derengenek a legtöbb ember előtt, hanem valamiről mindenki számára emlékezetesek. 

Fotó: a szerző

img_20210627_170730.jpg

Itt fekszik Ferenc József anyja, a Sisi-filmekből ismert és sokakban félelmet keltő, erélyes Zsófia, valamint apja, Ferenc Károly. Itt nyugszik Károly Lajos is, Ferenc József öccse, akinek ágáról az utolsó császár és király, IV. Károly származik. Ferenc József fiatalabbik öccse, Miksa mexikói császár is itt fekszik, akit 1867-ben végeztek ki Mexikóvárostól mintegy 200 kilométerre északra, miután megdöntötték trónját. Sírját onnan ismerni meg, hogy valaki egy sombrerót tett a szarkofág lábához.  

img_20210627_171217.jpg

Számos színes virág és mexikói pénzérmék is láthatóak itt. Ezek szerint nem mindenki emlékezik rossz szívvel a bukott mexikói császárra...  

img_20210627_171244_1.jpg

A következő teremben nyugszik együtt Ferenc József, Erzsébet, a magyarok szeretett királynéja és a tragikus sorsú Rudolf főherceg, akit csak arra hivatkozva helyezhettek itt el, hogy mentálisan instabil  volt. Rudolf elvileg öngyilkos lett, ami halálos bűnnek számít a katolikus egyház szemében, ezért a zavarodottság ürügye nélkül nem feküdhetne megszentelt helyen. 

img_20210627_171729.jpg 

Ezek a koporsók már valamivel díszesebbek, mint a 18. századi elejiek, de a mai ízlésnek még így is sokkal inkább megfelelőek, mint a túldíszített barokk szarkofágok. Erzsébet királyné koporsója előtt számos virág, koszorú fekszik, közülük többet magyar nemzetiszínű szalaggal kötöttek át. 

img_20210627_171606.jpg

A másik szerencsétlenül járt trónörökös, az 1914. június 28-án, Szarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánd nem a kapucinuskriptában nyugszik. Ő már életében tudta, hogy ide ugyan be nem kerülhet házassága miatt. Hiszen rangon aluli nőt vett el, Chotek Zsófia grófnőt, aki csupán az egyik legősibb cseh család leszármazottja volt, de nem méltó házastársa egy Habsburg-trónörökösnek. Ezért számukra csupán morganatikus (rangon aluli) házasságot engedélyezett Ferenc József császár, gyermekeiket pedig kizárták a trónöröklésből, sőt, még a Habsburg nevet sem viselhették, "csak" a Hohenberget. Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia holttestét (akit szintén meggyilkoltak vele egyidőben) 1914. július 4-én az artstetteni kastélyban helyezték örök nyugalomra.  

img_20210627_172134.jpg
 

A legutolsó, úgynevezett kriptakápolnában nyugszanak azok a Habsburgok, akiknek már a nem túl régmúlt alakításában is jelentős szerepük volt: IV. Károly felesége, Zita, az utolsó magyar királyné, valamint Habsburg Ottó és felesége, Regina hercegnő. Az utolsó osztrák császár és magyar király földi maradványai azért vannak még mindig Madeirán, ahová száműzték annak idején, és ahol fiatalon, mindössze 34 évesen halt meg, mert II. János Pál pápa 2004. október 3-án boldoggá avatta, és a kánonjog szerint egy boldoggá avatott koporsóját nem mozdíthatják el eredeti nyugvóhelyéről. Ezért itt egy mellszobrot állítottak fel emlékére. 

Bevallom, Ferenc József, Sisi és Rudolf sírjánál, valamint a 20. századi Habsburgok nyughelyét látva megrendültem.  Nem tudtam nem arra gondolni, hogy Erzsébet királyné és fia is milyen érzékeny emberek voltak, akik rengeteget szenvedtek a császári udvar és a protokoll szorításában,  és hogy mennyire nem találták a helyüket a nekik kiszabott keretek között. 

IV. Károly nem volt tehetséges uralkodó, de az is igaz, hogy rettenetesen nehéz időszakban, az első világháború közepén került trónra. Az idealista utolsó magyar király  minden törekvése arra irányult, hogy békét teremtsen, ezért pedig tiszteletet érdemel. Emlékszem rá, hogy annak idején, amikor tanultunk az életéről, mélyen megdöbbentem és elszomorodtam azon, hogy száműzetésben, betegségtől gyötörve, idejekorán hunyt el - már akkor úgy éreztem, hogy cudarul elbántak vele. Korán megözvegyült felesége, Zita ennek ellenére nem omlott össze, nem sajnálta magát, nem siránkozott, amikor elvesztettek egy birodalmat, egy trónt, egy életcélt, ráadásul a férje is elhunyt, magára hagyva őt nyolc gyerekkel egy széteső világban, hanem acélos akarattal kézbe vette taníttatásukat, és olyan embernek nevelte Ottót, legidősebb gyermekét, jogilag az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörökösét, aki mindenki tiszteletét és szeretetét kivívta, akivel valaha találkozott. Habsburg Ottónak elévülhetetlen érdemei vannak a kommunizmus lebontásában a kelet-európai országokban, valamint abban, hogy elősegítette Magyarország Európai Uniós csatlakozását. Miután posztoltam az unokáival készített beszélgetésemet, egymás után írtak rám különböző emberek, mennyire mély benyomást tett rájuk Ottó, akivel különböző események alkalmával és helyszíneken találkoztak - európai uniós képviselők, kisebbségi vezetők, átlagemberek. Mindenki a legnagyobb csodálattal és szeretettel beszélt róla. 

IV. Károly rendkívül energikus felesége, Zita királyné koporsója előtt a Habsburgok sárga-fekete színeivel kötött koszorúk feküdtek ottjártamkor. Zita 97 évesen hunyt el. 

img_20210627_171841.jpg

Ottó ráadásul átvezette a Habsburg-családot a 21. századba, megmutatta, miként tudják megtalálni a helyüket egy olyan világban, amelyre rá sem tudna ismerni az, aki még az előző évszázad elején született... 

Habsburg Ottó koporsója az utolsó a kriptában, a 150. helyen fekszik. A feszület visszatért. A kriptába pedig lehet, hogy már nem temetnek több Habsburgot.   

img_20210627_172001.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://everythingaboutthehouseofwindsor.blog.hu/api/trackback/id/tr6116630420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fredddy 2021.07.22. 00:10:17

Mi akadályozná egyébként meg, hogy a jövőben meghaló Habsburgokat is ide temessék? (Amennyiben nem végrendelkeznek máshogy.) Ausztriában mint császárok alapvetően nemkívánatosak, de mint magánemberek, a kapucinusok jóindulatán kívül van más tényező?

mcc 2021.07.22. 00:10:45

Hát érdekes, de nem lesz jó mindenkit császározni, pláne nem osztrák császározni. Mária Terézia véletlenül sem volt császárnő, és az Osztrák Császárság 1804-től volt üzemben. Az igaz, hogy a Habsburg főhercegek közül egy mindig német-római császár volt 1452-től, de Mária Terézia kimaradt, az már sok lett volna, hogy nő legyen a császár. A férje volt az, tehát ő max. császárné.

nofret 2021.07.22. 00:16:25

@mcc: Ezt most nem egészen értem, nem császároztam mindenkit. Nyilván nem csak császárok vannak eltemetve a kriptában, de a temetkezési szokásokat főleg az uralkodókra vonatkoztatva írtam. Így van, MT császárné volt. Lelki békéd érdekében kijavítottam azt az egy elrontott szótagot. (Egyébként utálom a -né-zést, csak azért írom így néha egyáltalán, mert semmi kedvem vitatkozni az olvasókkal ezen.)

nofret 2021.07.22. 00:22:15

@Fredddy: Nagyon jó kérdés, gondoltam is rá, hogy megkérdezem a családot. Bevallom őszintén, erről nem beszéltem velük, nem tudom, hogy van. Kérdés, akarnak-e itt temetkezni. Ha akarnak, akkor van-e rá lehetőség. Arról viták zajlottak anno, hogy Habsburg Ottót itt temessék-e el, de azért neki bőven volt rá jogalapja. Kérdés, minek tekintik ezt a helyet: császári kriptának vagy a Habsburg-család kriptájának. Kérdés, hogy az osztrák állam szeretné-e, hogy minden családtag temetése a legitimisták felvonulásává váljon. Személy szerint azt gondolom, jól van ez így, hogy az utolsó, aki idekerült, Ottó. Ezzel lezárult egy nagy dinasztia, nincs is már igazán hely a kapucinuskriptában, és amennyire tudom, a most élő családtagok sem vágyakoznak a régi pompa után, lehet, hogy a saját nyugvóhelyükkel kapcsolatban is inkább eszerint döntenek.

CSOKKI MÁLNA 2021.07.22. 16:11:48

Amikor feltemetnek és nem eltemetnek..

Fredddy 2021.07.22. 16:12:26

@nofret: az igaz, hogy Habsburg Ottó volt az utolsó, aki tényleg még életében volt konkrét koronás király trónörököse, de kérdés, hogy mennyire akarja a család ezt hangsúlyozni. Illetve mennyire hagyják nekik az osztrákok.

Ami a belső szervek eltávolítását illeti, annak praktikus oka van, a belső szervek nélküli hulla lassabban rohad. Vadászaton is azonnal, még a helyszínen ki kell zsigerelni az elejtett vadat (kivenni a belső szerveit), vagy ennek híján legalább felvágni a hasát. Mikor az utolsó nóta véget ér, akkor először a belső szervek kezdenek bomlani, ezen belül is a gyomor és a belek- tulajdonképpen folytatódik az emésztés, csak most már kontrollálatlanul. Ez, amellett, hogy mindenféle fura gázok és folyadékok képződnek, jelentős hőtermeléssel is jár, ami a hús (izmok) bomlását is gyorsítja- enélkül a plusz hőhatás nélkül az izomszövet maga jóval tovább ehető, illetve emberi holttest esetén ízlésesen ravatalozható marad. A parasztoknál nem volt ez gond, a faluban egy-két napon belül lezajlott a temetés, de egy királynál, ahogy írod is, sokkal tovább tartott maga a szertartás is, az előkészületekről nem is beszélve.

nofret 2021.07.23. 00:41:42

@Fredddy: Juj, de szemléletesen írtad le! A Romanovok is balzsamoztak. Nekem olyan fura az 1-2 napon belüli temetés. Nyilván régen ennek praktikus okai voltak, aztán a szokás fennmaradt a muszlimoknál, közel-keleti keresztényeknél. Lelkileg számomra elfogadhatóbb az, hogy a halál és a temetés között elteljen 1-2 hét. Hiszen az ember még akkor sem ocsúdik fel teljesen a veszteségből, a rokonoknak, barátoknak oda kell érniük innen-onnan, stb... Egyébként a brit királyi családnak kidolgozott menetrendjei vannak halál esetére, de Diana olyan váratlanul érte őket, hogy az Anyakirályné lepróbált temetését vették az alapjául.

Fredddy 2021.07.26. 14:11:51

@nofret: ahhoz, hogy ez a belső melegedés megálljon, illetve ne induljon el, rendes fagyasztás kell, szóval amíg nem voltak modern fagyasztók, addig nagyon észnél kellett lenni. (Amúgy nyugi, ennyire nem barátaim a hullák; csak a vadászat miatt a nagytestű állatoknál tudom, hogy megy- aki egyszer érezte azt a szagot, mindent megtesz, hogy legközelebb ne kelljen :P )

Hűtő ide vagy oda, a mi családunkban a temetések viszonylag gyorsan lezajlottak, az utolsó dolog, amit valakiért megteszünk, hogy normálisan eltemetjük- én méltatlannak érzem ezt késleltetni, ha Mucika néninek fontosabb dolga van aznap, akkor majd hoz virágot később. De persze ez csak az én véleményem, minden család és minden helyzet más, nincs erre általános recept.

A királyi temetéseknél viszont nem csak az elhunyt és a rokonok miatt fontos, hogy flottul menjenek, ez egy nagyon fontos üzenet a rendszer stabilitásáról bel- és külföldre egyaránt. Az új akárki első fontos feladata mindig a régi eltemetése, ha ez jól sikerül, az mutatja, hogy nyugi van, rendben ment a hatalomátadás és az utód is rátermett ember, ha nem sikerül, az viszont éppen az ellenkezőjét kiáltja világgá, és ugye első benyomást csak egyszer lehet tenni.

nofret 2021.07.26. 14:18:03

@Fredddy: Egyetértek veled, ugyanakkor nálunk pl olyan helyzet állt elő január elején, hogy a pap szerette volna édesapámat 2 napon belül eltemetni, ám erre nem volt lehetőség a rengeteg Covid-halott miatt. Amikor már lett volna időpont, addigra lett az ortodox karácsony (január 6-7.), amikor a pap nem temet nyilván, hiszen ünnep. A következő időpont a temetőbe csak egy hét múlva volt. Tehát nem mindig a rokonokon múlik. Annyi előnye megvolt a dolognak, hogy az unokatestvérem és apukám öccse is ide tudott érni külföldről - előbbi szintén pap, így részt tudott venni a szertartás előkészítésében és levezénylésében, ami neki és nekünk is lelkileg fontos volt. Ezenkívül én az első héten még járni sem bírtam a sokktól, anyukámról nem is beszélve, szóval adott nekünk időt a felkészülésre....

Ahogy írod is, a királyi temetés egész más tészta. Hatalomdemonstráció, jogfolytonosság, sok tényező közrejátszik.
süti beállítások módosítása