Royal sztorik & királyi krónikák

Mi várható Károly királytól?

2022. szeptember 11. - nofret

Természetesen nehéz megjósolni, mi várható III. Károlytól, aki édesanyja, II. Erzsébet halálának pillanatában lépett trónra, de az eddigi ténykedése alapján kikövetkeztethető egy s más. Míg a wales-i hercegi címben Károly elődjei közül többen a lehetőséget látták a playboy-életmódra (itt főként a későbbi VII. Edwardra és VIII. Edwardra kell gondolni), addig Károly nem ült a babérjain, és nem csak a kötelezőt hozta ebben a szerepkörben. Igaz, volt is ideje arra, hogy csiszolgassa feladatkörét, hiszen 73 éves korában került trónra. Kérdés, folytatja-e eddigi aktivizmusát vagy felhagy vele királyként. 

 karoly_iii.JPG

Károly wales-i herceg és a "fekete pók" levelek  

 

Amellett, hogy Károly már a '60-as évek végétől a környezetvédelem fontosságáról szónokolt, és organikus gazdasággá alakította highgrove-i birtokát, még fiatalemberként létrehozta jótékonysági alapítványát, a The Prince's Trustot, amely hátrányos helyzetű fiataloknak segített oktatási és álláslehetőségeket találni. Rengeteg vallási vezetővel találkozott élete során, és különösen jó kapcsolatokat alakított ki a muszlim világban. 

Voir cette publication sur Instagram

Une publication partagée par Gil Murray (@ukhawk)

 

Sokszor szólalt fel szenvedélyesen bizonyos témákról, főleg a környezetvédelemről, és ezek inkább hangzottak kampánybeszédnek, mint egy jövőbeli uralkodó megfontolt szavainak. Ráadásul a 2000-es években számos brit miniszternek és parlamenti képviselőnek írt leveleket, amelyekben kifejezte nemtetszését egyes törvényjavaslatokkal kapcsolatban, ez pedig egyenesen felháborodást keltett, mivel a brit királyi család tagjaitól semlegességet várnak el, és azt, hogy politikai ügyekben elfogulatlannak tűnjenek, még ha magánemberként nem is azok.

A leveleket Károly jellegzetes kézírása miatt "fekete pók" leveleknek nevezte el a brit sajtó, és ekkoriban kezdték Károly herceget "the meddling prince", vagyis nagyjából a beleavatkozó herceg néven emlegetni. 

black_spider.JPG

Ekkor felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint Károly a monarchia semlegességét és függetlenségét fenyegetné, ha trónra kerülne. Sokaknak szenvedélyes környezetvédelmi beszédei sem tetszettek. Éles ellentétben állt ugyanis ez a bátor kiállás azzal, hogy Erzsébet királynőről sosem lehetett tudni, igazából mit gondol egyes ügyekről, és csak nagy ritkán szivárgott ki bennfentesek révén, hogy miről mi a véleménye. 

Ráadásul Károly függetlensége is megkérdőjeleződött, amikor néhány hete kiderült: a volt katari miniszterelnök tetemes pénzösszeget adományozott alapítványának. 

Mi marad várhatóan ugyanolyan, mint II. Erzsébet idején? 

 

Ugyanakkor így, hogy Károly már trónra lépett, nem eszik olyan forrón a kását. Bizonyos szempontból az ő uralkodása is nagyrészt az alapján a szabálykönyv alapján zajlik majd, mint II. Erzsébet uralkodása, és az alkotmányos korlátokat ugyanúgy tiszteletben kell tartania, hiszen azok a hagyományok, amelyek nem vonatkoztak rá hercegként, most minden cselekedetét szabályozzák királyként. Természetesen ezt Károly is tudja, mint ahogyan az egy 2018-as, a 70. születésnapja alkalmából készített interjújából is kiderül. Akkor azt mondta:  

Nem vagyok ostoba. Tudom, hogy uralkodónak lenni egészen más. Szóval természetesen teljes egészében felfogom, miként kell ennek működnie. Az, hogy ugyanazt fogom tenni, mint eddig, teljesen nonszensz. Hiszen a két helyzet teljesen eltérő.

Lévén alkotmányos monarchia élére került Károly, a törvényhozó hatalom továbbra is a parlament kezében, a végrehajtó hatalom pedig a kormányéban marad. Habár a királynak államfőként alá kell írnia a törvényeket, mielőtt azok hatályba lépnek (ezt hívják  "royal assent"-nek), de ezt manapság formalitásnak tartják csupán, és nem várják, hogy az uralkodó valóban véleményt fűzzön a jogszabályokhoz, vagy hogy bármit visszadobjon a parlamentnek.

 

A rendszer gördülékenységének érdekében a királytól azt várják, hogy ne váljon ellentmondásos alakká, és poltikailag semleges maradjon. Károly előtt figyelmeztetésképpen lebeghet elődje példája, I. Károlyé, akit lefejeztek, miután 1642-ben betört a parlament alsóházába, és árulásért le akart tartóztatni a képviselőket, mivel azok nem egyeztek bele, hogy több hatalmat ragadjon magához. Ezután kitört a forradalom, és egy rövid időre köztársasággá is vált az ország. Egyébként éppen emiatt az erpizód miatt el is gondolkodtam azon, miért nem másik nevet választott magának Károly, hogy elkerüljön mindenféle összehasonlítást híres-hírhedt elődjével.   

 

Mi fog változni Károly uralkodása alatt? 

 

Régóta ismert, hogy Károly szeretné úgymond "karcsúsítani" a monarchiát. Szakértők szerint a királyi család mindössze hét tagjának szánt kiemelt szerepet a jövőben: saját magának és feleségének, Kamillának, Vilmos wales-i hercegnek és feleségének, Katalinnak, öccsének, Eduárd wessexi grófnak és feleségének, Zsófiának, valamint húgának, Anna hercegnőnek. Eredetileg Károly terve az volt, hogy ő és felesége, valamint fiai és családjai legyenek azok, akik a feladatok többségét teljesítik a királyi családból, de ez az elképzelés Harry-ék kiválásával meghiúsult. 

A karcsúsított moanrchiának természetesen pénzügyi előnyei is vannak: minél kevesebb tag lát el közfeladatot, annál kevesebb pénzbe kerülnek, márpedig a 21. században nehéz megindokolni, miért van szükség arra, hogy akár több tucat családtag is közpénzből éljen meg. 

Szakértők úgy vélik, Károly akár a svéd király, XVI. Károly Gusztáv példáját is követheti, aki 2019-ben csaknem minden unokáját megfosztotta a királyi fenség titulustól, kivéve legidősebb lánya, a trónörökös Viktória gyerekeit.  

Károly nem csak az Egyesült Királyságban tölt be államfői szerepet, hanem a Nemzetközösséghez tartozó monarchiákban és egyes köztársaságokban (például Kanadában és Ausztráliában) is.

idnia.JPG

Habár nem tudni, ez meddig marad így, hiszen az utóbbi években sok egykori tag döntött úgy, hogy Erzsébet királynő helyett saját politikusai közül választ államfőt, mindenesetre Károly valószínűleg érzékenyebben reagál majd a tagállamok társadalmi változásaira, mint azt édesanyja tette. Még wales-i hercegként a legutóbbi nemzetközösségi Kormányfői Találkozón (CHOGM) Kigaliban közölte: 

Nem tudom leírni a sokak szenvedése miatti személyes szomorúságom mélységét, miközben tovább mélyítem saját ismereteimet a rabszolgaság tartós hatásáról.

Királyi szakértők úgy vélik, hogy habár alkotmányos keretek között, Károly mégis proaktívabb lesz, mint édesanyja volt, és Liz Truss, az első miniszterelnöke egészen más hangulatú audienciákra számíthat, mint amilyeneken akkor vett volna részt, ha a királynő tovább él. A brit uralkodó heti egyszer fogadja a kormányfőt, II. Erzsébet az utóbbi időben már főleg telefonon tanácskozott a miniszterelnökkel.  

 

Nem fog lemondani

 

Habár ez a bejegyzés nem pont erről a témáról szól, de fontosnak tartom kiemelni, hogy Károly nem fog lemondani fia javára a trónról. Az a széles körben elterjedt elképzelés, hogy átugorják őt a trónöröklési rendben, eleve bizarr. Az Egyesült Királyságban nagyon rossz érzések kapcsolódnak a lemondás fogalmához, tekintettel az 1936-os eseményekre, amikor a későbbi II. Erzsébet nagybátyja, VIII. Eduárd lemondott a trónról, ezzel alkotmányos válságot előidézve. 

 

Károly egész életében arra készült, hogy uralkodjon, számos modern ötlete van, amelyeket nyilván szeretne megvalósítani, ezenkivül tudvalévő, hogy Vilmos és Katalin már azért sem rajongtak, hogy Erzsébet királynő idősödése miatt visszarendelték őket Londonba, és több feladatot kellett vállalniuk, Vilmosnak pedig le kellett mondania mentőhelikopter-vezetői állásáról. A pár (most már a wales-i herceg és hercegné) szeretne valódi modern családként részt venni gyermekeik mindennapos nevelésében, márpedig ezt meghiúsítaná, ha nekik kéne átvenniük az uralkodói feladatokat. 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://everythingaboutthehouseofwindsor.blog.hu/api/trackback/id/tr7917928779

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fredddy 2022.09.13. 01:00:02

Az az abszolút semlegesség, amit a megboldogult II. Erzsébet képviselt, annyira nem régi keletű azért, III György és IV. Vilmos is elég erélyesen beleavatkozott a Parlament munkájába (persze sokan nem is szerették őket érte). Viktória királynő és utódai idején viszont nem nagyon volt szükség a világ legnagyobb birodalmának életét mikromenedzselni, II. Erzsébet pedig egy akkora trágyadombot örökölt a két világháborúval, a gyarmati rendszer felbomlásával és az ebből következő gazdasági válságokkal, hogy azokat semmiképpen sem tudta volna a maga erejéből megoldani még sokkal több hatalommal se, a legtöbbet úgy tudta hozzátenni a dolgokhoz, ha tényleg megmarad mindenek felett álló szimbolikus figurának, nem égeti el a maga és az királyság intézményének hitelét azzal, hogy a napi ügyekbe beleokoskodik.

Most kicsit más a helyzet, Anglia legnagyobb problémái inkább társadalmi-kulturális gyökerűek, ezekben egy tekintélyes, befolyásos személy talán tudna eredményeket elérni. Másfelől kérdés az is, hogy III. Károly mint ember mire hajlandó, 73 évesen az ember nem a nagy reformok élharcosa, még akkor sem, ha abból a 73 évből 72 és felet az erre a pillanatra való felkészüléssel töltött. És persze, hogy milyen formát öltene ez a szerepvállalás, magánrepülőgépből CO2lábnyomról prédikáló álszent macskajancsiból például már bőven van elég így is.

annamanna 2022.09.13. 09:32:28

Az is fontos, hogy mi várható Kamillától - elég józan, visszafogott nőnek tűnik, Erzsébet szimpátiáját és bizalmát sikerült elnyernie. Tehát ő valószínűleg nem rossz irányba rántja Károlyt, hanem inkább visszafogja, ha esetleg azt elragadná a hév.
Harryék távozása sajnos nagy érvágás a népszerűségi faktor szempontjából. A kijelölt főállásúak nem igazán érdekes személyiségek - még most is volt olyan hír, hogy Harryék megjelenése beárnyékolja a temetést, szóval rájuk még valamennyire kíváncsiak az emberek, a többiekre jóval kevésbé.
Erősen végjátéknak tűnik ez már...

nofret 2022.09.13. 10:02:32

@Fredddy: Ezer éve :) Egyetértek veled, de azért ehhez hozzájárult Erzsébet személyisége is, az, hogy hallgatott az őt körülvevő felnőttekre, hagyományos szemléletű volt már fiatalon, ehhez még hozzájött, hogy a második világháború után, (legalábbis az ötvenes évek végéig) a világégést követően az embereket még megnyugvással töltötte el, ha valaki a régi hagyományokhoz visszatérést képviselte, ő pedig pontosan ez volt.
Valószínűleg Károly erélyesebben lépett volna fel 50 éves korában, de nyilván nem eshet neki a rendszernek nagy hirtelen. Mindenesetre ő nem az a típus, aki belehelyezkedik a jól működő díszletek közé, szerintem van elég önbizalma is, hogy változtasson bizonyos dolgokon. Egy év múlva talán már látszik, merre halad.

nofret 2022.09.13. 10:08:59

@annamanna: Kamilla szerintem jófej, a kezdeményezései is jók voltak eddig.
Harryék nyilván érdekesek, botrányhősöknek számítanak :) Azért azt távolról sem mondanám, hogy a többiekre nem kíváncsiak, amikor ott voltam júniusban a platina jubileumon, rengeteg emberrel beszélgettem, és mindenki Katalinékat várta. Teljesen oda vannak értük az emberek, nők, férfiak, fiatalok, idősek, etnikai hátterűek. Károlyt pedig szerintem elfogadják, mint szükséges rosszt :)) De találkoztam olyanokkal, is, akik azt mondták, hogy őt és Kamillát várják, szeretik őket. Meghant majdnem mindenki szidta. Kivéve az az asszony, aki már kedden letáborozott a Buckingham-palotánál egy sátorral, és úgy várta a csütörtöki ünnepségeket.

Fredddy 2022.09.13. 12:53:11

@nofret: egy ideje nem volt nagy élet ;)

Persze, ezért írtam, hogy a legtöbbet így tudta tenni, az embereknek abban a káoszban egy stabil figurára volt szükségük; ha most elment volna Nyakigláb Edwardot játszani Indiába, Palesztinába és Afrikába egyszerre, a birodalom felbomlása max csak (még) véresebb és lassabb lett volna, a megakadályozásához nem az erős kéz hiányzott, hanem azok az erőforrások, amiket Anglia a két világháborúban elégetett. Igen, nagyon igazad van abban, hogy ehhez Erzsébet karaktere is kellett, ebben a szerepben csak az tud egy életen át kitartani, aki alkatilag ilyen.

Kíváncsi leszek Károlyra, +a fentiek mellett azt is meg kell értenie, hogy az ember vagy szól, vagy csöndben van, ha egyes ügyekbe beleavatkozik, akkor más ügyekben is ezt fogják várni tőle, és a távolmaradását sem távolmaradásként, hanem ilyen vagy olyan irányú állásfoglalásként fogják értelmezni.

nofret 2022.09.13. 14:52:11

@Fredddy: Jogos, tényleg elhanyagoltam a blognak ezt a felületét, bár a Facebookon aktív maradtam. Pedig a platina jubileumra még elmentem - hál'istennek. Majd most megint lesz miről írni.
Én is nagyon kíváncsi vagyok Károlyra! Elég határozott keretei vannak, de azért azokon belül valószínűleg többet lehetet volna mocorogni eddig is. Igen, nehéz dolog ez, nem irigylem a feladatért!

annamanna 2022.09.13. 17:12:32

@nofret: Te is úgy fogalmazol, hogy "mindenki Katalinékat várta" "Meghant majdnem mindenki szidta" "őt és Kamillát" - talán észreveszed, mi a különbség: hogy az "őt és Kamillát" kifejezésben Károly a lényeges, azaz a tényleges uralkodó. De abban, hogy "mindenki Katalinékat várta", vagy abban, hogy "Meghant majdnem mindenki szidta" - sem Vilmos, sem Károly, sem Erzsébet, sem a királyi család többi tagja nem számít már semmit. És erről nem Katalin tehet, aki önmagától nem volna feltűnő jelenség, hanem a média permanens agymosása. (És önmagában nem Meghan tehet róla, hogy be van feketítve). Pár hónapja Erzsébet el is ejtette azt a megjegyzést egy tortafelvágásnál, hogy ő már nem számít semmit. Az utolsó kitüntetésosztás videóját néztem és csak lestem, hogy valójában a nők nem is pukedliznek előtte, szimplán meghajtják a fejüket és kezet fognak vele, és Erzsébet ezt kénytelen eltűrni. Tehát igazából már őt sem tisztelték formálisan, Károlyt még kevésbé fogják, és az egész dinasztia története abba fullad, hogy Katalin (oh, bocsánat, Kate Middleton, mert a sajtó egy része a mai napig így nevezi) - szóval hogy ő milyen göncöt vett magára (másról nemigen tudnak vele kapcsolatban írni). De ha még ez is érdekesebb, mint a királyi ház cakkpakk, akkor az egész veszett fejsze nyele. Diana tündérmeséje is sok tekintetben médiahájp volt, már akkor teljesen a média irányította a közvéleményt, Harry is a médiától fél, (és ugyanakkor a médiában reménykedik), Diana halálát is a média okozta végül is, ahogyan a tündöklését is. Az egész közvélemény a média kezében van, az uralkodócsaládot az emberek olyannak látják, amilyennek a média mutatja őket, márpedig a média Kate Middletont emeli középpontba, és az emberek ezt fogadják el. Nyilván te sem hiszed, hogy Katalint ne lehetne öt perc alatt a sárba tiporni. Nem azért tündöklő csúcsdísz, mert megérdemli, hanem azért, mert ez a média mindenható urainak akarata.
Károlynak beleszólása semmibe sincs, a valós kérdés nem is az, hogy tőle mi várható, hanem hogy a média hogyan manipulálja a közvéleményt, merre rángatja zsinóron az emberek ítéletét. Egy tipikusan agymosó bulvárcikkecske, az első helyre sorolt Kate Middletonnal (sic!) és az ötödik helyre rangsorolt Erzsébet hercegnővel (sic!) www.nosalty.hu/ajanlo/ezek-brit-kiralyi-csalad-abszolut-kedvenc-etelei
Már Platón a barlang falára festett árnyképekről írt, pedig hol volt akkor még olyan totális médiakorszak, mint ma. (Természetesen az egyes újságíró önmagában is csak azt ír meg, amit megírhat, és ha valaki ezen túlmegy, mint pl azok az ausztrál rádiósok, akik felhívták a szülésnél segédkező ápolónőt, az megüti a bokáját, aki pedig bármit elfecseg, amit a média urai nem óhajtanak tálalni, az akár az életével fizethet érte).
Szinte semmiféle kapcsolatunk sincs a valósággal, amit valóságnak látunk, az olyan mértékben szűrt, manipulált és irányított, amit valóban csak a Mátrixhoz lehet hasonlítani. Minél inkább tények özöne zúdul ránk, annál kevésbé látunk tisztán. És ez nem is csak a média, azon belül a bulvármédia sara. Minél többet tanultam, annál nagyobb káosz volt a fejemben, és ezt nyilván nem csak én éltem meg így. Minél több információ zúdult a fejembe, annál butábbnak és mihasznábbnak láttam magamat, aki képtelen megbirkózni az égig érő kásaheggyel. Szóval még ha jó szándékú is az információözön, és ha nincs is mögötte tudatos szelektálás, manipuláció (márpedig az is van, nagyon is) - szóval önmagában az információáradat elvakít.
Ebből következően Károly (vagy bármely politikus) akármennyi információt birtokolhat, az nem könnyíti meg azt, hogy jó döntéseket hozzanak, jó irányba kormányozzák a világot vagy egy nagyobb közösséget.
Kell néhány fontos cölöp, amihez az ember szorosan odaköti magát, miközben az ár zúdul mellette, és Károly élete arra jó példa, hogy nyilvánvalóan látszik, mik az ő cölöpei, mi az a pár dolog, amihez nagyon ragaszkodik: a felesége, a biotermelés és a hagyományőrzés. Az élete legfontosabb üzenetét már átadta, azt gondolom.
süti beállítások módosítása