Megindító, történelmi utalásokkal teli beszédet mondott II. Erzsébet a VE Day, vagyis a második világháború európai lezárását jelző ünnepségek 75. évfordulóján. A brit uralkodó üzenete helyi idő szerint péntek este 9 órakor került adásba, éppen ugyanabban a pillanatban, mint amikor édesapja, VI. György kezdte beszédét 75 évvel korábban.
Sokan kérdezik tőlem, amikor megtudják, mennyire rajongok az uralkodóházakért, hogy szerintem a jelenben mi haszna van "ennek az egésznek". Nekik szívem szerint megmutatnám ezt a beszédet. Ott ül egy 94 éves asszony, aki a 20. század legfontosabb eseményeinek csaknem mindegyikénél jelen volt, jobbján édesapja, VI. György portréja, aki keresztülvezette népét a második világháborún, balján pedig saját katonasapkája, amit ő maga viselt a második világháború idején, amikor a hadseregben szolgált, és arról beszél, hogy "én láttam". "Ott voltam." "Emlékszem rá."
Voir cette publication sur Instagram
Egyetlen választott politikai vezető sem képes (és ez rendjén is van így) biztosítani ezt a fajta kontinuitást. Számomra ez hitelességet ad, azt az érzést, hogy az az ember, aki átélte mindezt, biztosan nem fog a történelem rossz oldalára kerülni, ha esetleg ismét bekövetkezne egy világégés.
Mint ahogy beszédében ki is emeli: "A háborús generáció tudja, hogy a legjobb módja annak, hogy tiszteletben tartsuk azok emlékét, akik nem tértek vissza a harcokból, ha biztosítjuk: mindez nem történik meg ismét."
II. Erzsébet arról beszélt, hogy "élénken" emlékszik az ünneplő tömegekre és a jelenetekre, amelyek ezt a pillanatot kísérték. Erzsébet yorki hercegnő 19 éves volt, amikor véget ért a második világháború, és apjával, VI. Györggyel, édesanyjával, Erzsébet királynéval, valamint húgával, Margit hercegnővel és Winston Churchill miniszterelnökkel közösen integettek a Buckingham-palota erkélyéről.
Hadd térjek vissza még egy pillanatra ahhoz, milyen szimbolikus dolgokkal vette magát körbe a királynő: ismert, hogy minden fontos beszédekor még a szokásosnál is gondosabban választja ki öltöztetőjével, Angela Kelly-vel közösen, milyen ruhát és ékszert viseljen. A két bross, ami azonnal feltűnik acélkék ruháján, édesapja ajándéka volt a 18. születésnapjára - két akvamarin - és gyémántkitűző, amit még a második világháború idején, 1944-ben kapott a királytól. Ez is értékelhető főhajtásként apja emléke és öröksége előtt.
Azt tudni, hogy a királynő aznap, 1945. május 8-ának estéjén néhány baráttal és húgával, az azóta elhunyt Margit hercegnővel a palota falain kívülre kalandoztak, hogy ők is részt vegyenek az ünneplésben. Ez a történelmi tény adta az alapot egy igen bugyuta filmhez, az "A Royal Night Out" (Hercegnők éjszakája) címűhöz, amiben Erzsébet és Margit kikéredzkedik a Buckingham-palotából, majd a szüleik által melléjük rendelt lovagokat - két katonatisztet - lerázva különböző kalandokba keverednek. Természetesen a film teljes fikció, ettől függetlenül szórakoztató, és a két testvér karakterét - a fegyelmezett, felelősségteli Erzsébetét, és a szertelen, tüzes Margitét - elég jól bemutatja a történet.
Idén még a szép, kerek évforduló sem volt elég ok arra, hogy a koronavírus-járvány idején tömegrendezvényeket tartsanak, és a királynő sem állhatott ki a palota erkélyére ismét, ehelyett a windsori kastélyban, az úgynevezett fehér nappaliban felvett beszédét adta le a televízió.
II. Erzsébet édesapja, VI. György szavait visszhangozta, amikor az ország "erejéről és bátorságáról" beszélt. A királynő azt sugallta, hogy az, ahogyan ma a britek a koronavírus-járványra reagálnak, hasonló a második világháborúban tanúsított bátorságukhoz és erejükhöz.
A királyi család rajongói előtt nem titok, és A király beszéde című film elkészülte óta széles körben is ismert tény, hogy Erzsébet édesapja, VI. György dadogásával küzdött egész életében, ami ezen a felvételen is hallatszódik. Elképzelhető, mekkora heroikus küzdelem volt számára egy ilyen hosszú beszédet elmondani! Ennek a filmnek a témája akörül forog, hogyan készült arra a beszédre, amit a háború elején mondott, és hogyan küzdött meg démonaival. Egyébként nekem ő az egyik kedvencem a Windsorok közül, éppen rendkívül emberi története miatt, amiről ebből a bejegyzésből kicsit többet megtudhattok.
Voir cette publication sur Instagram
"A kilátás sivárnak tűnt, a vég messzinek, az eredmény bizonytalannak. De megtartottuk a hitünket abban, hogy jó ügyet szolgáltunk - és ez a hit, amit édesapám is kiemelt beszédében, segített át bennünket a nehézségeken" - idézte fel II. Erzsébet a második világháborút kísérő érzéseket.
"Soha ne adjuk fel, soha ne csüggedjünk - ez volt a győzelem napjának üzenete."
A királynő emlékeztetett arra, hogy ekkor még csak az európai győzelmet ünnepelhették, Ázsiában még augusztusig folytak tovább a harcok. Beszédének központjában azok álltak, akik életüket adták azért, hogy "mi békében" , "szabad emberként" élhessünk a "szabad népek világában." "Emlékeznünk kell, és fogunk is rájuk."
"Nehéznek tűnhet, hogy nem tudjuk ezt a különleges évfordulót úgy megünnepelni, ahogyan szeretnénk. Ehelyett otthonainkból és ajtajainkból emlékezünk. De utcáink nem üresek. Tele vannak az egymás iránti szeretettel és törődéssel" - mondta a királynő biztatóan. "Amikor az országunkra nézek ma, és azt látom, mennyi mindent hajlandóak vagyunk megtenni annak érdekében, hogy megvédjük és támogassuk egymást, büszkén mondom, hogy még mindig az a nemzet vagyunk, amelyet a bátor katonái, tengerészei és pilótái felismernének és csodálnának."
A beszéd után arra kérték az embereket, hogy nyissák ki ajtaikat és ablakaikat, és énekeljék el Dame Vera Lynn dalát, ami a háborúban szimbolikussá vált, a We'll Meet Again-t.
A királynő másodjára fordult a nemzethez rövid időn belül. Legutóbb április 5-én beszélt a tévében a koronavírus-járvány miatt.
Eredetileg rengeteg megemlékezést, koroszorúzást és veterántalálkozót terveztek. Szerencsére a RAF (Royal Air Force), vagyis a királyi légierő pilótáinak, a Vörös Nyilak nevezetű formációnak a repülése nem maradt el péntek délelőtt: a London feletti égre piros, fehér és kék csíkokat húztak.
Az európai győzelem kihirdetésének napján hatalmas ünneplés volt Londonban, amit kivételesen rossz idő sem akadályozott: egész nap szép idő volt. Nem tudom, előfizetés nélkül is látszanak-e ezek a felvételek a linken, de ha igen, akkor érdemes megnézni. A Daily Mail állított össze néhány színes és fekete-fehér archív felvételt arról, hogyan buliztak a londoniak, és a királyi család erkélymegjelenéséről, ami öt éve akkor az első volt. Amikor kivonult az erkélyre a király és királyné, hatalmas ováció kezdődött, de talán még hangosabb volt az éljenzés, amikor Winston Churchill is kilépett utánuk.
VI. György és felesége rendkívüli népszerűségnek örvendtek a nép körében, II. Erzsébet édesapját hősnek tartották, amiért - annak ellenére, hogy valójában soha nem készült uralkodni - végigvezette népét a világháború vérzivataros évein, családjával nem hagyták el az országot, sőt, a Buckingham-palota egyszer még találatot is kapott.
Voir cette publication sur Instagram
